Megújuló energiára kapott engedélyt az egyik leggazdagabb magyar
Rahimkulov Ruszlan napelemes kiserőműve most már az MEKH szerint is alkalmas megújuló energiaforrásból származó villamosenergia termelésére.
Rahimkulov Ruszlan napelemes kiserőműve most már az MEKH szerint is alkalmas megújuló energiaforrásból származó villamosenergia termelésére.
A felhős napok feladják a leckét a napelemeknek, de most már a borult idő sem akadály: egy új fejlesztéssel akár az UV-fényből is nyerhetünk energiát.
Elsőre azt gondolnánk, hogy egy olyan környezetbarát megoldás, mint egy naperőmű építése maximálisan támogatott, mind jogi, mind adózási szempontból. Különösen most, amikor a klímavédelmi szempontok minden korábbinál fontosabbá váltak. Ám ez Magyarországon mégsincs így. Olyan kérdések tisztázatlansága miatt nem toporognak türelmetlenül cégek azért, hogy ipari területen naperőművet építsenek, mint például, hogy egy naperőmű minek minősül: ingatlannak vagy ingóságnak? Cikkünkben e témát jártuk körül a CMS Budapest Ügyvédi Iroda szakértőivel, akik azt is elárulták, ők hogyan rendeznék megnyugtatóan a naperőművek ingatlan-, adó- és energiaügyi helyzetét.
Magyarország nincs aközött a hét ország között, amelyek a legszennyezőbb módon nyernék a villamosenergiát 2030-ig.
Az úgynevezett biológiai akkumulátorok egyik előnye, hogy a nap bármelyik szakában termelnek energiát, és egyáltalán nem károsítják a földet.
Az energiatermelés egyre inkább jelenti azt, hogy sok kis szereplő vesz részt benne, legyen szó cégekről, de akár a lakosságról. A szabályozók azonban a jelek szerint korántsem azt tűzték ki célul, hogy ez könnyen meg is valósuljon.
Hamarosan kipróbálhatják majd a brit utak mentén azt a szélturbinát, amit a lámpaoszlopokra szerelnének fel. Az egységeket az autók által generált menetszéllel hajtatnák meg.
Szeptember első két hetében 30 százalékkal esett vissza a napelemek által megtermelt áram mennyisége Kaliforniában, de éves összehasonlításban is jelentős a csökkenés.
Boris Johnson szerint nem lehetetlen, hogy 2030-ra 40 GW elektromos áram származzon a megújuló energiaforrásokból. Ha ez sikerül, minden brit, skót, észak-ír és walesi háztartás ebből kapná az áramot.
Megfelelő festéssel megelőzhetők a madárbalesetek.
Hatalmas a szakadék a között, hogy milyen változásokra lenne szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, és hogy ténylegesen mi történik a közműszektorban.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt csökkent a légszennyezés, azonban nem csak a tisztább, kékebb eget és a kevesebb belélegzett mikroszennyezést nyertük, hanem azt is, hogy a napelemek hatékonyabban működtek.
Régóta parázs viták övezik a biomasszából nyert energia fenntarthatóságát, Hollandia pedig úgy döntött, kivezetik, mert nem áll rendelkezésükre elegendő, fenntarthatóan nyert biomassza-energiaforrás.
Kiadta első fenntarthatósági jelentését a Facebook, amiből kiderül, a vállalat minden eddiginél nagyobb arányban használ megújuló energiát a tavalyi év során.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?
Egy új kutatás szerint ha az EU el szeretné érni a klímacélokat, akkor a villamosenergia-hálózatokat kellene fejlesztenie, és ennek a költségei is jelentősen csökkenthetők, ha figyelembe veszik a helyi megújuló energiaforrásokat.
A Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb jelentése szerint rekordalacsony a napenergiával előállított elektromos áram ára, lassan nem is éri meg mással ezt termelni.
Elsősorban az áramszolgáltatók által kínált zöld csomagok igénybevételével teljes egészében megújulóalapú fogyasztásra áll át Európában a Vodafone.
A Vodafone bejelentette, hogy legkésőbb 2021 júliusáig 100 százalékban megújuló villamosenergiával fogja üzemeltetni európai hálózatát a Zöld Gigabit Net projekt keretein belül. A cég szerint infrastruktúrája a jövőben is fenntartható módon fog növekedni, kizárólag szél-, nap- és vízenergia felhasználásával. A telekommunikációs szolgáltató azt is vállalta, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő vállalati ügyfeleknek segítséget nyújt a saját szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében, a következő tíz év során globálisan összesen 350 millió tonna értékben.